2.Rész

Sziasztok itt a második rész:) Mivel Holly szüleinek nem mondtam nevet itt vannak: anya:Elizabett apa:Scott.

Jó olvasást komizzatok lécy :) <3 

Meghaltak.

.

*A kamionos szemszöge*

Reggel mikor elindultam a szállítmánnyal minden rendben volt és annak is tűnt. Egészen addig míg  fel nem értem az autó pályára. Előttem ment egy személyi kocsi benne egy családdal. Mindig nagyon ideges vagyok mikor kisebb kamionok vagy éppen személyi kocsik mennek előttem. Nem rég kaptam meg a jogosítványom és egyből kirakott a főnököm nagy terepre. Nagy nehezen megnyugodtam és hozzá szoktam, a kis kocsihoz. Mivel nem jött mögöttem senki úgy döntöttem, hogy lemaradok úgy nyugodtabban tudok vezetni.mikor már nem láttam a kocsit rá gyorsítottam  egy kicsit mert azt hittem, hogy lekanyarodtak. Ahogy gyorsítottam hallottam egy kattanást a kamion motorjánál. Azt hittem, hogy valami levél ütődött fel rá, ezért nem foglalkoztam vele. Mikor megláttam, hogy mégsem kanyarodtak le akkor fékezni akartam.De CSAK akartam. Nem működött a fék. Mint az őrült nyomtam de nem tudtam meg állni. Jelzés képen dudáltam. A kocsiba láttam, hogy a hátul ülő lány észre vette és szólt valószinüleg a szüleinek.

*Holly szemszöge* 

Amikor láttam, hogy a kamion nem lassít anyáékkal menekülni próbáltunk de anyának beragadt az öve. Apa azt mondta száljak ki hátul van a csomagtartóba egy erős kés ilyen helyzetekre, ha beragad az öv. Én sietve kiszálltam. Megkerestem a kést és oda adtam apának.Közbe hevesen ver a szívem éreztem hogy a vér dobog a fülembe ahogy a szivem majd kiugrik a helyéről.

Nem megy!-szólalt meg anya.

Elizabett fejezd be, sikerülni fog!-szólalt meg durván apa.Én csak ott álltam és siettetem apát mert a kamion egyre csak közeledett.

Holly!-nyugodj meg nem lesz semmi!-próbált nyugtatni anya.

Apaaaaa a kamion!!!-kiáltottam. Apa felnézett és a kamion 5 méterre volt.

Holly menj!!-utasított anya.

Nem nem hagylak itt titeket.-ortdítottam. Arra lettem figyelmes, hogy apa felém fordul és ellökött az út szélére.Minden elsötétült annyit hallottam hogy anya sikít.Nagy nehezen még annyit ordítottam hogy: Anyaaaaa neeeeeeeeeeeeeeeee!!!

*Szülők a kocsiban, Scott szemszöge*

Elizabett nem lesz semmi baj.-próbáltam nyugtatni a feleségem.

Scott, Scott, ismerd be itt a vég.-adta fel a reményt a feleségem.

Szeretlek drágám.-szorítottam meg a kezét.

Én is édesem.-mondta Elizabett. Megöleltük egymást és a kamion belénk csapódott.

*Holly szemszöge*

Mikor felkeltem a szobámba találtam magam.Legalább is azt hiszem ez az.Valaki kopogott az ajtómon majd benyitott. Niko volt az. Meg örültem neki.
Szia Holy.-köszönt
Szia.- köszöntem mimikátlan arccal.
Hogy vagy?-kérdezte.Nem válaszoltam hanem annyit kérdeztem.
Hol vanna anyáék?-kérdeztem nyugtalanul. Niko sóhajtótt egyet és bele kezdett.
Holly. Mr. és Mrs. Edwarsd meghaltak a balesetben a mentősök semmit nem tudtak tenni, azonnal meghaltak. Téged is nagyon nehezen mentettek meg olyan súlyos fej sérülésed volt. 3 hónapig kómában voltál.A szüleidet azóta már eltemették. A nagymamád teljesen össze volt roppanva és elvitte a temetés napján a szívroham. Őt a múlt héten temették el.Folytatta volna de közbe vágtam.
Nem nem nem nem nem!! Nem ez nem lehet!!!!  Mi ez a vicc?! Hol vannak anyáék és a nagyi?! Niko ne viccelj!!-húztam fel magam hirtelen.
Holly, sajnálom de ez nem vicc. Meghaltak.-mondta tiszta könny szemmel Niko. Nem szóltam semmit csak üveges tekintettel néztem a semmibe.

*Niko szemszöge*

Mikor Holly felkelt nagyon megörültem.Bementem hozzá és elmeséltem neki, hogy mi történ, a baleset után meg ez alatt a 3 hónap alatt míg ő kómában volt. Nagyon megijesztett mikor elkezdett nyugtalankodni és úgy felhúzta magát. Tudom, hogy most nagyon nehéz időszak vár ránk, de kiállok mellette és a barátom Adam is.
Egész nap ott voltunk vele és inkább úgy döntöttünk, hogy éjszakára is maradunk.Az éjszaka elég nehezen telt mert Holly többször is síró görcsöt kapott az éjjel.Másnap reggel mikor felkeltünk én és Adam lementünk a konyhába reggelit készíteni. Nem sokkal később lejött Holly is.Nyugodtnak tűnt.
Jó reggelt.-szólalt meg kipihenten.
Jóreggelt.-válaszoltunk Adammal egyszerre.
Anyáék?-kérdezte tök nyugodtan.Ajjaj ebből baj lesz.Miért nem hiszi el, hogy a szülei és a nagyija meghaltak?
Holly.-fogtam meg a kezét és elkezdtem neki magyarázni a dolgokat.-Holly a szüleid meghaltak a nagyiddal együtt. Nem emlékszel? A kamion balesetre? Belétek rohant a kamion a szüleid egyből meghaltak, a nagyid meg összeroppant és szívrohamot kapott.Te 3 hónapig kómába voltál és tegnap keltél fel.
Niko! Ne mondj ilyet nem! Ők nem haltak meg!!-kiáltott rám és felrohant a szobájába.

*Hollya szemszöge*

Mikor felrohantam a szobámba beindítottam a kedvenc  zenémet. http://www.youtube.com/watch?v=r_8ydghbGSg . Annyira szeretem Demit. Nem értem mér hazudja azt, hogy meghaltak, meg hogy én kómába voltam.És honnan jött neki a kamion baleset?! Nem értem.  Ez nem vicces.Mikor már épp elmerültem a zenében valaki kopogott és benyitott Niko volt az.
Minek jöttél? Hogy megint össze vissza hazudozz?-vágtam a fejéhez.
Holly kérlek beszéljük meg hoztam bizonyítékot.-mondta erre a szívem kicsit hevesebben kezdett verni.
Itt vannak a képek a balesetről.-mutogatta mire nekem a szívem majd kiugrott.
Ne ne ne neeeeem. Könnyeztem be. És hirtelen minden elsötétült. Annyit hallottam még hogy Holly mi van veled?!-valószinüleg ezt Niko mondhatta.